|
|
| |
A férfi akkor se mond igazat, amikor beszél, az asszony akkor is hazudik, ha hallgat.
|
|
|
|
| |
Nehéz feltételezni másról, hogy az igazat mondja, amikor tudjuk, hogy a helyében hazudnánk.
|
|
|
|
| |
Minden egyes új nap új hazugságok garmadával köszönt be, de mind közül azok a legrosszabbak, amiket magunkanak mondogatunk elalvás előtt. Amiket belesuttogunk a sötétbe, próbálván meggyőzni magunkat, hogy boldogok vagyunk, hogy ő boldog, hogy megváltozhatunk, vagy hogy ő változtat a döntésén, azzal hitegetjük magunkat hogy képesek vagyunk együtt élni a bűneinkkel, vagy hogy képesek vagyunk ő nelküle élni. Igen minden este elalvás előtt hazudunk saját magunknak kétségbeesetten és elszántan remélve , hogy mire jő a reggel minden valóra válik.
|
|
|
|
| |
Szemem kisírva, a szívem fáj,
Az a baj, hogy hazug a száj!
Hazudik ha nevet, hazudik ha sír,
Addig nem mond igazat, ameddig csak bír.
De betelt a pohár, be kell vallanom,
A fejemben egész nap a TE neved hallom!
|
|
|
|
| |
Mert ez hazugság volt, és hazudni csak a gyöngének lehet joga, annak, akit levertek, hogy a bőrét mentse vele, ahogy lehet. De az erősnek, a győztesnek nincsen joga a hazugsághoz. Aljas gazember, aki ezt teszi.
|
|
|
|
| |
Hazudtam, mikor azt mondtam, nem szeretlek!
Hazudtam, mikor azt mondtam, hogy már nem kellessz!
Hazudtam és eldobtalak magamtól, mert a fájdalom sokkal nagyobb volt akkor!
|
|
|
|
| |
"... a múlt hazugság, az emlékezet nem ismer visszautat, minden régi tavasz visszahozhatatlanul elveszett, s végső soron a legőrjöngőbb és legmakacsabb szerelem sem egyéb, mint tűnő igazság..."
|
|
|
|
| |
Aki másnak vermet ás, eszébe sem jut, hogy Ő is lehet áldozat!
|
|
|
|
| |
Jól kimutatta a foga fehérét!
|
|
|
|
| |
A hazugság, - csalárdság!
|
|
|
|
|
|
|
