|
|
|
|
Az ember, természeténél fogva ostoba állat, s elméjének átfejlõdése csak nyugtalanságának hiú erõfeszítése.
|
|
|
|
|
|
A gyönyört, amelyet másban keltünk, nem mindig élvezzük magunk is.
|
|
|
|
|
|
Élni az rombolni, cselekedni, az ártani.
|
|
|
|
|
|
Csakis az kedves nekünk igazán, amit félünk elveszíteni.
|
|
|
|
|
|
A kis dolgok nagy helyet foglalnak el életünkben.
|
|
|
|
|
|
A szív észt ad, de az ész nem ad szívet.
|
|
|
|
|
|
A szeretett asszony hazugsága a legédesebb jótétemény, amíg hisz benne az ember. Csakhogy nem hisz sokáig.
|
|
|
|
|
|
Bölcsen gondolkodni és értelmetlenül cselekedni emberi dolog.
|
|
|
|
|
|
A szép mozdulát a szem zenéje.
|
|
|
|
|
|
A tudomány csalatkozhatatlan; de a tudósok mindig tévednek.
|
|
|
|
|
|
|
