|
|
| |
A férfi akkor se mond igazat, amikor beszél, az asszony akkor is hazudik, ha hallgat.
|
|
|
|
| |
Nehéz feltételezni másról, hogy az igazat mondja, amikor tudjuk, hogy a helyében hazudnánk.
|
|
|
|
| |
Minden egyes új nap új hazugságok garmadával köszönt be, de mind közül azok a legrosszabbak, amiket magunkanak mondogatunk elalvás elõtt. Amiket belesuttogunk a sötétbe, próbálván meggyõzni magunkat, hogy boldogok vagyunk, hogy õ boldog, hogy megváltozhatunk, vagy hogy õ változtat a döntésén, azzal hitegetjük magunkat hogy képesek vagyunk együtt élni a bûneinkkel, vagy hogy képesek vagyunk õ nelküle élni. Igen minden este elalvás elõtt hazudunk saját magunknak kétségbeesetten és elszántan remélve , hogy mire jõ a reggel minden valóra válik.
|
|
|
|
| |
Szemem kisírva, a szívem fáj,
Az a baj, hogy hazug a száj!
Hazudik ha nevet, hazudik ha sír,
Addig nem mond igazat, ameddig csak bír.
De betelt a pohár, be kell vallanom,
A fejemben egész nap a TE neved hallom!
|
|
|
|
| |
Mert ez hazugság volt, és hazudni csak a gyöngének lehet joga, annak, akit levertek, hogy a bõrét mentse vele, ahogy lehet. De az erõsnek, a gyõztesnek nincsen joga a hazugsághoz. Aljas gazember, aki ezt teszi.
|
|
|
|
| |
Hazudtam, mikor azt mondtam, nem szeretlek!
Hazudtam, mikor azt mondtam, hogy már nem kellessz!
Hazudtam és eldobtalak magamtól, mert a fájdalom sokkal nagyobb volt akkor!
|
|
|
|
| |
"... a múlt hazugság, az emlékezet nem ismer visszautat, minden régi tavasz visszahozhatatlanul elveszett, s végsõ soron a legõrjöngõbb és legmakacsabb szerelem sem egyéb, mint tûnõ igazság..."
|
|
|
|
| |
Aki másnak vermet ás, eszébe sem jut, hogy Õ is lehet áldozat!
|
|
|
|
| |
Jól kimutatta a foga fehérét!
|
|
|
|
| |
A hazugság, - csalárdság!
|
|
|
|
|
|
|
