"Hogy Ő mit akart, nem látta, nem tudta azt senki sem,
Ne haragudj apa, nem rossz gyermek a Te kisfiad.
De az én jó anyácskámnak meghalni még nem szabad.
Figyeltem, és nem feledtem, amit az orvos beszélt.
Most hull le a fáról az elsárgult őszi falevél,
Anyukánk el ne költözzön tőlünk, a nagyon messze,
Nem lenne Ő, aki bennünket igazán szeretne.
Ezért kötözöm e falevelet vissza az ágra,
Levél innen ne hulljon soha, mert az nagyon fájna."
|
|